Mikor rád borul az éj, fáradt szemhéjadon megtelepszem
A sötétben még ég a fény, ami hozzád invitál engem
Egy táncra, most kapaszkodj meg hát mind két kezeddel
Csak így vezethetlek le a mélybe, végül újra a fényre fel
Mert csak árnyékok vagyunk egy sötét szoba legmélyén
A szürkületbe olvadunk, mint rémálmokból szőtt remény
Csak a fény, az áldott fény, ami körülvesz és átkarol
Kapaszkodj jól, mondom, mert mi vagyunk azok a szörnyek az ágyad alól
Ref.: Merülj le velem, félelem a nevem
Messze még a reggel, addig hozzám tartozol
Mert én ott vagyok mindenben, legbelül, mélyen benn
Minden éjjel kínoznak a szörnyek az ágyad alól
Mikor rád borul az éj, akarom, hogy félj, lássam a szemedben
Hogy a könnyek úgy peregnek le, mint oldalak a könyvedben
Amit az életed filmjéhez firkáltál, hát mit vártál
Álomba ringatlak, és rángatlak a drótodnál
Árnyékok vagyunk egy sötét szoba mélyén
A szürkületbe olvadunk, mint rémálmokból szőtt remény
Csak a fény, az áldott fény, ami körülvesz és átkarol
Kapaszkodj jól, mondom mert mi vagyunk azok a szörnyek az ágyad alól
Ref.: Merülj le velem, félelem a nevem
Messze még a reggel, addig hozzám tartozol
Mert én ott vagyok mindenben, legbelül, mélyen benn
Minden éjjel kínoznak, a szörnyek az ágyad alól, igen...
