Tudod én kötéllé sodornám életünk fonalát
Ölelj át, így kötném magam te hozzád
Bilincsre verve, de nem úgy mint rabszolgák
Úgy mint, akik maguk kapukhoz láncolják
Örült aktivisták, fekszünk a földön
Én ott lennék rab, ahol te vagy a börtön
De csuklómat nem vágja többé a karperec
Reggel van, azt mondják: szabad vagy, elmehetsz
Ref.: Lassan elpusztult bennünk minden szép
Csendben néztük az életünk hogy esik szét
Csak álltam és néztem és nem hittem el
Hogy ezt az időt, lemosod néhány könnycseppel
Végig gurulva arcán és ajkain
Áztatják sárrá megmaradt hamvaim, áztatják sárrá megmaradt hamvaim
Ref.: Lassan elpusztult bennünk minden szép
Csendben néztük az életünk hogy esik szét
Én szerettelek és bár volt bennem sok hiba
A kérdés csak az, hogy te szerettél-e valaha
